Szerintem napozzatok!

Vagy arról olvasol, hogy szedd a szervezetnek létfontosságú D-vitamint, vagy arról, hogy védekezz a napsugárzás ellen, mert árt a bőrödnek.

A magyar lakosság 95% (!!!)-a D-vitamin hiányban szenved tavaszra. A hivatalos napi ajánlott 400 NE helyett ma már ennek tíz- sőt húszszoros adagja sem ritka orvosi ajánlásokban, miközben ha fél órát napsütésben tartózkodunk, szervezetünk 10-50 ezer NE mennyiségű D-vitamint szintetizál.

Sokan beépítik a napi rutinba a különféle D-vitamin készítmények szedését, ám ez sokszor mégsem elegendő. Sok múlik a készítmény típusán, mennyire hasznosuló formulát sikerült választanunk, továbbá saját aktuális D-vitamin szintünk, egészségi állapotunk, kihívásaink, testsúlyunk igényein. Gyakran riogatnak (indokolatlanul) a túladagolás veszélyével, pedig az rendkívül ritka. Beszédes, hogy a napozással begyűjtött extrém mennyiségű D-vitamin ellenére sem került soha senki túladagolt állapotba. A D-vitamin zsírban oldódik vagyis remekül tudjuk tartalékolni, most érdemes feltölteni télire raktárunkat.

Az “okos” napozást meg kell tanulni, délidőben tűző napon órákat tartózkodni valóban balgaság. Árnyékban is barnulunk, és a napártalmaktól való félelem miatt magas faktorszámú, kémiai fényszűrős kozmetikumokat alkalmazni veszélyes. A folyamatos fényvédőhasználat megakadályozza a bőr melanin termelését, amely pedig épp az egészséges, fokozatosan barnult bőrt eredményezi. Maga a bőrszín a védelem a későbbi erősebb sugárzás ellen, ezért érdemes napfürdőzni már tavasztól.

A kémiai fényszűrők működési elve, hogy felszívódnak a bőrön át, ezáltal a kozmetikumban található kemikáliák bekerülnek a véráramba, mint a tartósítószerek, illatanyagok, adalékanyagok. A xeno-ösztrogének káros hatásairól most nem nyitnék értekezést, de az megér egy említést, hogy vizeinkbe kerülve ezek a kemikáliák (pl. oxibenzon, oxinat) beavatkoznak az ökoszisztémába és több állatfaj, korallok életét is veszélyeztetik.

Mit használjuk akkor, ha fél napos, egész napos strandolást, kirándulást, nyaralást tervezünk? Természetesen természetes fényvédőt, amelyekben fenti káros anyagok nem szerepelnek, mégis biztonságosan (fizikai fényszűrők segítségével), kiszámítható módon védenek.

Fényvédelem nélkül bőrtípustól függően tölthetünk 5-30 percet leégés nélkül. Maga az SPF (Sun Protection Factor, 1973 óta nemzetközi standard) azt mutatja, mennyivel tudjuk meghosszabbítani a napon tartózkodást az adott készítménnyel. Vagyis ha 20 perc alatt égnénk le, és egy SPF 20 terméket használunk, akkor 20x20 percet nyertünk - elméletileg. Persze, csak ha közben nem mostuk, vagy izzadtuk le magunkról a natúr naptejet. A fizikai fényszűrős naptejeket többször újrakenni szükséges tartós használatkor.

Az SPF szám azt is jelenti, hogy az adott készítmény a káros napsugarak (UVB) hány százalékát nyeli el. Az UVB - mely az azonnali égést okozza - mellett fontos(abb) az UVA elleni védekezés, mert az mélyre hatol bőrünkben és roncsolhatja a DNS-t, a fehérjéket, elősegíti a szabadgyökök képződését, oxidatív stresszt okoz, mutációkat hozhat létre, azaz a korai öregedéséért felel és a bőrrák kialakulásának veszélyét emeli. Miközben a daganatok megelőzésében óriási szerepe van a kielégítő D-vitamin szintnek. Ezért bizony kellenek a belsőleges D-vitamin cseppek is fénytelen időszakban.

Ha az UVA:UVB sugárzás elleni védelem 1:3 arányú, akkor ezt a termék csomagolásán is olvashatjuk európai ajánlás alapján, vagyis fontos, hogy mindkét rövidítés, index bekarikázva szerepeljen a választott terméken. A fényvédelem mértéke azon is múlik, hogy megfelelő vastagságban kenjük-e fel a krémet (2 mg/cm2), nem érdemes spórolni a hatékonyság érdekében.

A fizikai fényszűrős naptejek - leegyszerűsítve - olyan ásványi anyagokat (cink-oxid, titán-dioxid) tartalmaznak, amelyek a bőr felszínén maradva elterelik az UV sugarakat, mint egy tükör visszaverik a fényt.

Egy jó minőségű SPF20 termék például a napsugarak huszadát átengedi, és 95%-át kivédi. Az ábrán az is látható, hogy a 20-30-60 faktorszám között már nincs lényeges védelmi különbség (2-3%), felmerül a kérdés, érdemes-e emiatt nehezen kenhető pasztával fehérre meszelni a bőrünket, hiszen akkor bőrbarátibb megoldás egy fehér pamuting.

A DIY, Csináld magad! mozgalom (amit én magam is támogatok) népszerűségének köszönhetően sokan megpróbálkoznak házi készítésű naptejjel. Teli az internet receptekkel, ám óvatosságra intelek benneteket. Miért? Mert a legtöbb javasolt összetevő faktorszáma alacsony, a valóban hatásosnak számító magolajok, CO2 kivonatok ritkán beszerezhetők, de leginkább kalkulálni nehéz, hogy valóságosan milyen védelmet sikerül összehoznunk. Csodás napolajat (alapszínnel rendelkezők számára), napozás utáni regeneráló, színvédő keveréket készíthetünk növényi olajok és némi illóolaj segítségével, de érzékeny bőrű gyermekeknek, vagy világos bőrű felnőtteknek fényvédő készítményt fényszűrő adalék nélkül nem.

A por állagú fizikai adalékokkal nehéz dolgozni otthoni körülmények között, a cink-oxiddal még egy gyakorló kencekésztőnek, vegyésznek is meggyűlik a baja. A napozószerben létfontosságú, hogy a maga a fényszűrő adalék maradéktalanul homogenizálva legyen a krémben.

Aki már használt cink-oxidot, az tudja, komoly kihívás, hiszen a szemcsék azonnal összetapadnak, egyre nagyobb - szinte elkeverhetetlen - csomókat alkotnak a krémben, amelyek aztán kiülnek, leülepednek a főzőpohár aljára, és nem kerülnek bele a készítménybe. Egy házi recept alapján SPF 30-nak titulált naptej labortesztelése után kiderül, még a fele fényvédelmet sem produkálja végül, ráadásul a csomósodás okozta “lyukak” a krémben inkább lencseként vonzzák az UV sugarakat, ahelyett, hogy kivédenék azokat. Otthoni gyártás során ritkán kapnak a termékek antioxidáns védelmet, pedig egy kis E-vitamin nagyon sokat segít.

(Kép: Amanda Foxon-Hill - Realize Beauty)

A Wellarom illatmentes napozókrém megbízható UVA+UVB védelem mellett ápolást is nyújt. Kifejezetten babák és érzékeny bőrű felnőttek számára lett fejlesztve, Ecocert minősítésű fizikai fényszűrűvel készül, kémiai fényszűrő, tartósítószer és illatanyag nélkül, vagyis a káros és/vagy allergizáló kémiai anyagok teljes kizárásával. Könnyen kenhető, nem hagy fehér foltokat, mégis tartós.

Mit tartalmaz a cink-oxid és titánium-dioxid fizikai fényszűrőkön kívül?

Sokféle értékes bőrvédő, bőrregeneráló, védőréteget gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatású hidegen sajtolt növényi olajat és viaszt: MCT olaj, olívaolaj, avokádó olaj, kókuszolaj, szőlőmag olaj, shea vaj; antioxidáns E-vitamint, fitoszkvalánt, fitoszterolt. Itt tudjátok beszerezni.